Ma 2017. július 28., péntek, Szabolcs és Alina napja van. Holnap Márta, Márti és Flóra napja lesz.

Keresés


Szelektív hulladék

Hirdetés

Helyi cégkatalógus

Reklámok

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Látogatók

Ma51
Tegnap108
A héten525
A hónapban2917
Összesen266969

Currently are 65 guests online


VCNT - Visitorcounter

Útvonaltervező


Map 24 Services
Honnan:
Ország:
Hová:
Ország:
by  pcte.ch Webservices

Banner Slider

Rádióhallgatás

Címlap Város Földrajzi elhelyezkedés

Földrajzi elhelyezkedés


A város három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú-Bihar megye északnyugati peremén található. Nyugaton és északnyugaton, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Tiszapalkonya, Tiszaújváros és Hejőkürt határolja, köztük természetes választóvonalként húzódik a Tisza. Észak-keleten a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéhez tartozó Tiszadob és Tiszavasvári, délen pedig a Hajdú-Biharhoz tartozó Görbeháza és Újszentmargita határolják. Keleten a külterülete Hajdúnánással is érintkezik. Polgár jelentős távolságra van minden nagyobb várostól. Közülük legtávolabb a megyeszékhely –Debrecen- van, 57 km-re, míg Nyíregyháza 51, Miskolc 49, Hajdúnánás pedig 25 km-re. A legközelebb eső város, Tiszaújváros, 10 km-re található. A volt társközségek Polgártól számított távolságai a következők: Folyás 8 km, Újtikos 8 km, Tiszagyulaháza 13 km, Újszentmargita 17 km, Görbeháza 11 km. Közlekedés-földrajzi helyzete jó, hiszen a városon, a város mellett halad a 35-ös főút elkerülő szakasza, és ebből ágazik el a 36-os számú másodrendű főközlekedési útvonal. A keleti országrész legjelentősebb tranzit útvonala az M3-as autópálya a város közvetlen határában halad el. Az M3-as autópálya polgári csomópontjánál helyezkedik el a Magyarországon egyedülálló Tájtörténeti és Régészeti Pihenő Park (M3 Archeopark) a Polgári Ipari Park valamint az M3 Outlet Center is.

 

A város vasútállomása a 117-es mellékvonalon van. 1891-ben építették meg az Ohat-Pusztakócs-Polgár közötti szakaszát, ezt 1894ben Tiszalök-Görögszállás irányába meghosszabbították. Ohatnál a Debrecen-Füzesabony, Görögszállásnál a Nyíregyháza-Miskolc közötti vonalhoz csatlakozik. Forgalmi teljesítménye kicsi, műszakilag elhanyagolt pályaszakasz, súly- és sebességkorlátozással működik, megszűntetésének gondolata többször felvetődött már. A településhez 14 külterületi lakott hely és szórvány tartozik, összesen 174 fős népességgel.

Természeti adottságok, értékek

Geológiai tekintetben hazánk fiatal területei közé tartozik a város határa. A természetföldrajzi tájbeosztás alapján külterületének kisebb, nyugati része a „Tisza Borsodi Ártérnek" vagy más terminológia szerint a "Hortobágyi Tisza-mentének" eleme, nagyobb része a Hortobágy zömében holocén, tiszai üledékekkel takart síkján terül el. Ez utóbbi fejlődéstörténetét tekintve sajátos területe az Alföldnek. A táj jelenlegi vonásait csak a Tisza-szabályozás, árvízi-mentesítési, lecsapolási munkálatai óta viseli. Az addigi vizenyős, mocsaras jelleget váltotta fel a száraz, szikes kép. A A mesterséges felszínformálás nyomaként kunhalmokat is találhatunk. Döntően emberi tevékenység nyomai ezek a kerekded vagy ovális alaprajzú képződmények, melyek megtörik a táj egyhangúságát. E halmok a nomád népek táborai mellé emelt őrdombok, vagy temetkezési helyek voltak, magasságukat az árvizek által összehordott növényi maradványok is növelték. (Ásotthalom, Bata-halom, Bivaly-halom stb.)

A Hortobágyi Tisza-mentéhez tartozó területet elhagyott folyómedrek, morotvák hálózzák be.
A vízhálózat meghatározó eleme a Keleti-főcsatornából kiágazó, 25 köbméter/másodperces vízhozamú Nyugati-főcsatorna vízrendszere. Az Alsó-selypes-Hataj-Völgyes-Árkuséri-főcsatorna (89 km, 630 km) tiszai átvezetésekkel erősen befolyásolt vízhozama kihat az összes vízfolyás vízjárására. A felszíni vizek közül kiemelkedik méreteivel a mesterséges eredetű, 309 hektáros Polgári tározó.

Természetes növényzete a Tiszántúli flórajárás része. A Hortobágyhoz tartozó részek jellemző erdőtársulásai a pusztai tölgyesek, a sziki tölgyesek csak kisebb foltokban fordulnak elő. Az ártéren bokorfüzesek, fűz-nyár-éger-ligetek, kőris-mézgáséger láperdők, tölgy-kőris ligeterdők a legjellemzőbbek. A város határa 5,2%-ban erdősült. Mellettük mocsárrétek, iszaptársulások és a szikes puszta is előfordulnak.

Állatvilágából legnagyobb értéket a madarak képviselik. A Hortobágyon őshonos sziki pacsirta és a túzok mellett vízi- és gázlómadarak, ragadozók figyelhetők meg. Turisztikai szempontból nagy a jelentősége a vadászható állatfajoknak (fácán, vadkacsa, fogoly, vaddisznó, nyúl, őz), és a vizek gazdag halállományának.


Kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai miatt általában legelőként, kaszálóként, helyenként szántóként vagy lágylombos erdőkkel hasznosítható a terület.

A táj igazi értékét a ritka növénytársulások, és a gazdag állatvilág adja.

Hirdetés

CSOK + Polgár

Hirdetés

Polgár város

Hirdetés

ASP Projekt

Hirdetés

Polgár városképek

Kamerák

Hirdetés

KEOP-7.1.0/11-2013

Hirdetés

Hirdetés

***** Kiemelt honlapok*****
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tisza-tó

Hirdetés

Pontos idő

ÉAOP-3.1.4/A-11-2012

Hirdetés

Eseménynaptár

Július 2017
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

Cs júl. 20 @14:00 -
KT ülés július 20.

Időjárás - Polgár